Beniről - az én utam
Szia,
Beni vagyok. Egy kisfiú, aki kicsit másképp érkezett ebbe a világba, mint a legtöbben. Az én utam nem volt egyszerű, de szeretettel teli. Most elmesélem neked, honnan jöttem, merre tartok…
🤰 Anyukám pocakjában
Anyukám a terhessége alatt elvitt minden kötelező vizsgálatra, ahol mindig minden rendben volt. Senki se tudta, hogy én különleges vagyok. A terhesség zökkenőmentesen telt, egészen addig… míg a 36. heti ultrahangon észre nem vették, hogy valami nagy baj van velem, így a sürgősségi császár mellett döntöttek az orvosok.
Megérkezésem – a világba és a küzdelembe
Amikor megszülettem, csend volt. Nem sírtam fel, és az orvosok gyorsan elvittek, hogy életben tartsanak. Onnantól kezdve kórház, vizsgálatok, fejlesztések… és egy új kifejezés, ami gyakran elhangzott: ez a kisfiú súlyosan sérült.
Kiderült, hogy az anyaméhben elkezdett vizesedni a testem, oxigén hiányos állapot lépett fel és több súlyos agyvérzést kaptam. Emiatt az agyam nagyrésze károsodott. Ezt agyi bénulásnak hívják. Erre nincs gyógymód. Gyógytornával és konduktív terápiával próbálnak fejleszteni. Közben az is kiderült, hogy „amúgy” Down szindrómás is vagyok.
A mozgás, a fejtartás, a figyelem – mindenért keményen meg kell dolgoznom. De én nem adom fel.
A napjaim – terápia, szeretet, apró csodák
Szerencsés vagyok, mert már a születésem után a kórházban járt hozzám a gyógytornász Sanyi bácsi.
Az otthoni gyógytornát 4 hetesen kezdtem. Akkoriban NAPI 6 alkalommal kellett a Katona tornát csinálnom. Az nagyon fárasztó volt. Egész nap csak tornáztam, ettem és aludtam, tornáztam, ettem és így tovább.
Fél év után maradtak az egyéb manuális terápiákra. Továbbra is jártam Sanyi bácsihoz és Zsuzskához Dévény tornára és Edina nénihez konduktív terápiára.
Majd elkezdtem a HRG vizi tornát Adrival, az fDM-et Sárival és Kranioszakrális terápiára is járok Orsihoz.
Két éves koromig járhattam a kórházba fejlesztésekre, azóta pedig a Bara házba folytatom a gyógytornát és Dévény tornát.
Már az is nagy dolog, ha megtartom a fejem, vagy ha ránézek valakire, akit szeretek. Ezek kis győzelmek – de számunkra hatalmas lépések.
🇲🇽 Egy új remény: a mexikói Neurocytonix terápia
Nemrég anyukám és apukám hallottak egy különleges lehetőségről: Mexikóban van egy terápia, amit már több hasonló kisgyereknél is sikerrel alkalmaztak. Ez a kezelés – amit Neurocytonix terápiának hívnak – segíthetne az idegrendszerem újrakapcsolódásában.
Ez nem csodaszer, de új esély. Több figyelem, jobb mozgás, talán egyszer… egy szó. Egy ölelés. Egy önálló lépés.
Segíts nekem járni, játszani, beszélni… élni
Egy Neurocytonix kezelés ára 17 millió forint. Tapasztalatok alapján minél több kezelésen veszünk részt, annál hatékonyabb. Ezért most kérlek Titeket, ha megérintett a történetem, ha szeretnétek segíteni egy kisfiúnak, aki minden nap azért küzd, hogy egyszer megölelhesse az anyukáját… támogassatok.
Akár egy kávé ára – nekem ez lehet az út a világ felé.
Köszönöm, hogy meghallgattatok. Köszönöm, ha mellettem álltok.
Beni 💙